Az útifű leveleit már évszázadok óta felhasználják az indiánok gyógyászati célokra. A lándzsás útifű egy apró, lágyszárú növény, amit gyakran tekintenek gyomként, hiszen szabadon nő szinte mindenütt a világon. Pedig frissen még salátaként is kiváló. A lándzsás útifüvet április végén, május elején, még virágzás előtt szedjük. Figyeljünk rá, hogy ne forgalmas út mentén szedjük, hiszen ez esetben a szennyezett levegő káros anyagait is magába szívja.
Közeli rokonai a széles levelű
útifű és a közepes levelű útifű. Mindhárom fajtának jelentős gyógyereje
van, de a lándzsás útifű levele a leghatásosabb. Nagymamámtól hallottam,
hogy az útifű jó baktériumölő, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító,
nyálkaoldó és köhögéscsillapító, légúti hurut, légúti megbetegedések
esetén alkalmazható. Kisgyerek koromban használták még emésztést
elősegítő, gyomorégés, székrekedés ellen. A száj-, torok nyálkahártya
gyulladásai esetén öblögetés, gargarizálás formájában is. A lándzsás
útifű szirup az egyik leghatékonyabb köhögéscsillapító, természetes
köptető szer, de remek vértisztító, sőt javítja az emésztést is.
Dohányosoknak kifejezetten ajánlott. Az útifűben található tanninok
gyulladáscsökkentő és antimikrobiális tulajdonságokkal bírnak, így
ideális többek között az influenza kezelésére is.
A gyógyszertárakban
kapható változat helyett érdemes kipróbálni a házi főzésű szirupot is.
Lándzsás útifű szirup készítése házilag:
Egy lábosban 20 dkg cukrot karamellizáltam, majd felöntöttem 5 dl vízzel. 30 dkg lándzsás útifüvet alaposan megmostam, a víztől lecsöpögtettem, apróra vágtam. Mikor a karamelles víz felfőtt, hozzáadtam az útifüvet, gyenge tűzön fél órán át főztem, majd hagytam kihűlni. A főzetet leszűrtem, jól kinyomkodtam, ezután az útifüves levet a hozzáadott 30 dkg vegyes virágmézzel ismét felforraltam és még 20 percig tovább főztem, majd még melegen tiszta üvegekbe töltöttem. Naponta 3-5 evőkanállal fogyasszunk a lándzsás útifű szirupból. A felbontott üveget hűtőben tároljuk.
A lándzsás útifüvet kiváló tavaszi salátaként is beiktathatjuk az étrendünkbe, gyermekláncfű, százszorszép, medvehagyma, cickafark és csalán tisztára mosott leveleinek hozzáadásával. A leveleket apróra vágjuk, 2 kanál balzsamecetből, 1 kanál olívaolajból, 2 kanál tejszínből, csipet cukor, kevés sóból salátaöntetet készítünk és a salátakeverékre öntjük.
Régen többféle bőrproblémára, borogatásként szúnyog és méhcsípésekre, kiütésekre, pattanásokra is alkalmazták a jó közérzet eléréséhez a lándzsás útifű levelét. Érdemes kipróbálni légúti, emésztési problémáktól kezdve a bőrgondokon és menstruációs zavarokon át az arthritisig ezt a sokoldalú gyógynövényt.
Lándzsás útifű szirup készítése házilag:
Egy lábosban 20 dkg cukrot karamellizáltam, majd felöntöttem 5 dl vízzel. 30 dkg lándzsás útifüvet alaposan megmostam, a víztől lecsöpögtettem, apróra vágtam. Mikor a karamelles víz felfőtt, hozzáadtam az útifüvet, gyenge tűzön fél órán át főztem, majd hagytam kihűlni. A főzetet leszűrtem, jól kinyomkodtam, ezután az útifüves levet a hozzáadott 30 dkg vegyes virágmézzel ismét felforraltam és még 20 percig tovább főztem, majd még melegen tiszta üvegekbe töltöttem. Naponta 3-5 evőkanállal fogyasszunk a lándzsás útifű szirupból. A felbontott üveget hűtőben tároljuk.
A lándzsás útifüvet kiváló tavaszi salátaként is beiktathatjuk az étrendünkbe, gyermekláncfű, százszorszép, medvehagyma, cickafark és csalán tisztára mosott leveleinek hozzáadásával. A leveleket apróra vágjuk, 2 kanál balzsamecetből, 1 kanál olívaolajból, 2 kanál tejszínből, csipet cukor, kevés sóból salátaöntetet készítünk és a salátakeverékre öntjük.
Régen többféle bőrproblémára, borogatásként szúnyog és méhcsípésekre, kiütésekre, pattanásokra is alkalmazták a jó közérzet eléréséhez a lándzsás útifű levelét. Érdemes kipróbálni légúti, emésztési problémáktól kezdve a bőrgondokon és menstruációs zavarokon át az arthritisig ezt a sokoldalú gyógynövényt.
